Kutatási adatok kezelése

A kutatási adatok – research data – a tudományos kutatás nyersanyagai, új tudományos eredmények megalapozói. Létrejöhetnek megfigyelések, kísérletek, szimulációk eredményeképpen, vagy korábban gyűjtött adatok összegyűjtésével, válogatásával, feldolgozásával.

Néhány példa:

– szöveg (pl. kérdőívek, átiratok, jegyzetek, naplók, eljárások, protokollok)
– kép
– videó
– hangfelvételek
– modellek, algoritmusok, szkriptek, kódok
– alkalmazások működési adatai (pl. naplófájlok)

Sok esetben a kutatási adatokat konkrét vizsgálatok számára állítják elő egyéni kutatók vagy kutatócsoportok, kutatási projektek keretében. Ekkor hozzáférhetővé tételük az adott kutatás ellenőrizhetőségét, reprodukálhatóságát célozza.
Más esetekben a kutatási adatok gyűjtése és felhasználása egymástól elválik: az adatokat egy felmérési (survey) jellegű program keretében hozzák létre, nem konkretizált, de előre láthatóan fontos jövőbeli kutatások nyersanyagául, és gyakorta szabadon hozzáférhetővé teszik (pl. Human Genome Project).
Előfordul az is, hogy az egyedi, konkrét kutatási projektek céljára létrehozott adatokat adatbázisba szervezik, és további kutatások céljára hozzáférhetővé teszik (pl. Hubble Space Telescope adatai a MAST-ban).
A nagy adatbázisok célja a kutatási adatok újrahasznosítása.
Az interneten való hozzáférhetőség jelentősen megkönnyíti az újrafelhasználást. Az adatok felhasználását korábban gyakorta engedélyhez kötötték, mára terjed a nyílt hozzáférés alkalmazása.