MTA Open Access

Az MTA Könyvtár és Információs Központban elérhető nyílt hozzáféréssel, online publikálással kapcsolatos szolgáltatások.

Digital Object Identifier (DOI)

DOI regisztráció

A DOI (Digital Object Identifier) segítségével megoldható az online megjelenő közlemények egyértelmű azonosítása és elérésük hosszútávú biztosítása. Ennek érdekében a közleményekhez egy azonosítót kell rendelni, melyet egy központi adatbázisban össze kell kapcsolni az URL-el, ahol a közlemény teljes szövege elérhető. A rendszerhez való csatlakozással a kiadók vállalják, hogy ha a közlemények online elérhetősége változik, módosítják a korábbi URL-t az újra a központi adatbázisban. Emellett a DOI-val ellátott közlemények egy példányát a megjelenést követően folyamatosan repozitóriumban archiválják, hogy ha megszűnik a honlap, ahová a DOI továbbítja az olvasókat, legyen egy másodlagos tárhely, aminek segítségével a DOI működése fenntartható. Mindez biztosítja a mindenkori online elérést.

A központi adatbázis ezen kívül tárolja az online objektumok metaadatait is, ami lehetővé teszi az automatikus adatcserét. Így például:

  • a CrossRef-es DOI-k használatával importálhatjuk a közlemények bibliográfiai adatait a Magyar Tudományos Művek Tárába (MTMT) vagy az  Eprints szoftvert használó repozitóriumokba,
  • a szerzők ORCID (Open Researcher and Contributor ID) profilja is a DOI azonosítók alapján gyűjti a kutatók publikációit,
  • mivel a DOI egyedi azonosító, megkönnyíti a hivatkozás-keresést is, amennyiben a hivatkozott irodalomjegyzékben a szerzők feltüntetik,
  • az elmúlt években több szabadon hozzáférhető adatbázis is megjelent, amik a CrossRef ügynökség adatbázisára (is) építve teszik lehetővé a szakirodalom és az idézettségi adatok keresését. Ilyen például: Dimensions, Lens, 1Findr, Scilit, Science Open, BASE, CORE

A rendszerhez csatlakozó szervezetek az ún. prefix birtokában maguk állítanak össze DOI azonosítókat a közlemények számára. A DOI-k regisztrációját minden kiadvány online megjelenését követően el kell végezni a központi adatbázisban. A regisztráció arra alkalmas szoftverekben (pl. Open Journal Systems, Open Conference Systems) automatizálható.

A DOI-t mind az online felületen, mind a nyomtatott példányon – ha van nyomtatott verzió – fel kell tüntetni. A regisztrációhoz egyedi URL szükséges.

Az MTA Könyvtár és Információs Központ DOI Irodája két ügynökségnél is biztosítja a DOI regisztráció lehetőségét: a CrossRef ügynökség szolgáltatásának keretében tudományos publikációk számára, a DataCite ügynökség szolgáltatásának keretében pedig kutatási adatok számára.
A szolgáltatás igénybevétele együttműködési megállapodás aláírásához kötött, mely az együttműködés kereteit rögzíti az MTA KIK és a partner között. A rendszerhez csak kiadók, szerkesztőségek, intézmények csatlakozhatnak, kutatók számára a szolgáltatás nem elérhető.

További információkért kérjük vegye fel a kapcsolatot munkatársainkkal a e-mail címen!

A DOI (Digital Object Identifier) egy digitális objektumazonosító, egyedi hivatkozás egy weboldalra, amely információkat tartalmaz egy objektumról (pl. online dokumentumról vagy adatkészletről) és annak eléréséről.

A DOI segítségével biztosítható az online megjelenő közlemények egyértelmű azonosítása és elérésük hosszútávú biztosítása. A tudományos eredmények megbízhatóan és szabványosított formában idézhetők.

A közleményekhez egy azonosítót kell rendelni, melyet egy központi adatbázisban össze kell kapcsolni az URL-el, ahol a közlemény teljes szövege elérhető.

A DOI-k stabil hivatkozást adnak egy objektumra, még akkor is, ha megváltozik az URL. Ez lehetővé teszi, hogy referenciaként használjunk egy objektumot, mert a link mindig működik. Az URL webcímétől eltérően a DOI hivatkozás soha nem változik.

Nem szükséges, hogy statikusak legyenek az objektumok ahhoz, hogy DOI-val rendelkezzenek – idővel változhatnak, mint egy adatkészlet. A DOI rekord frissíthető, ha egy webcím vagy az objektum tartalma jelentősen megváltozik, de a DOI link mindig ugyanaz marad.

A DOI rendszer egy ISO szabvány (26324: 2012), széles körben használják a tudományos közzétételi folyamatban.

A DOI nem hitelesítési eszköz, így ha egy objektum korlátozott hozzáférésű vagy fizetési fal (paywall) mögött van, a DOI csak akkor tud hozzáférést biztosítani Önnek, ha Ön rendelkezik hozzáférési engedéllyel.

A DOI nem minőségi szimbólum, nem minden DOI-val rendelkező dokumentum lektorált.

  • Tudományos folyóiratok (a folyóirat egésze, az egyes számok, illetve az abban szereplő tanulmányok)
  • Könyvek, könyvrészletek, sorozatok, évkönyvek
  • Konferenciaközlemények, konferenciaelőadások
  • PhD dolgozatok
  • Kutatási adatok, adathalmazok
  • Jelentések, munkaanyagok
  • Blogbejegyzések
  • Nem-szöveges anyagok, pl. videók, képek, 3D-s modellek
  • Szürke irodalom

Azt kell meggondolni, hogy mire érkezhetnek a jövőben a hivatkozások. Például könyvek esetében DOI-ja lehet a kötetnek és/vagy a fejezeteknek. Ha csak a fejezetekre érkezhetnek hivatkozások, akkor a kötetnek nem érdemes azonosítót adni, ha monográfiáról van szó, akkor érdemes csak a kötetnek DOI-t adni.

  • A kutatásfinanszírozók egyre inkább megkövetelik, hogy az outputokhoz DOI-kat rendeljenek.

A DOI azonosítás fontos építőelemet jelent a kutatási adatokhoz, publikációkhoz, videókhoz és más tudományos erőforrásokhoz való fenntartható hozzáférés biztosításához.

  • Egyre több kiadó alkalmazza, a digitális tartalmakra való hivatkozás esetén elkezdett alapelvárássá válni.

A digitális forrásokkal végzett napi munka a jelenlegi tudományos gyakorlat alapvető jellemzője. Annak érdekében, hogy tudományos kontextusban megfeleljünk a hivatkozás követelményeinek, a hivatkozott tartalomnak hosszú távon megtalálhatónak kell lennie a digitális világban. Az URL-re történő hivatkozás (Uniform ResourceLocator) nem optimális erre a célra, mivel az idézett tartalom hozzáférési helye megváltozik, és így a megfelelő URL érvénytelenné válhat.

  • Egyértelművé teszi az objektumok hivatkozását és könnyebben hozzáférhetővé teszi őket. A DOI állandó, stabil referenciaként használható, ellentétben egy webcímmel, amely idővel megváltozhat.

A rendszerhez való csatlakozással a kiadók vállalják, hogy ha a közlemények online elérhetősége változik, módosítják a korábbi URL-t az újra a központi adatbázisban. Emellett a DOI-val ellátott közlemények egy példányát a megjelenést követően folyamatosan repozitóriumban archiválják, hogy ha megszűnik a honlap, ahová a DOI továbbítja az olvasókat, legyen egy másodlagos tárhely, aminek segítségével a DOI működése fenntartható. Mindez biztosítja a mindenkori online elérést, javítja a tudományos adatokhoz való hozzáférést és kiküszöböli az átfedéseket.

  • A DOI ügynökség központi adatbázisa tárolja az online objektumok metaadatait is, ami lehetővé teszi az automatikus adatcserét.

Így például:

  • a CrossRef-es DOI-k használatával importálhatjuk a közlemények bibliográfiai adatait a Magyar Tudományos Művek Tárába (MTMT), illetve az Eprints vagy DSpace szoftvert használó repozitóriumokba,
  • a szerzők ORCID  (Open Researcher and Contributor ID) profilja is a DOI azonosítók alapján gyűjti a kutatók publikációit.
  • Növeli a publikációk megtalálhatóságát és láthatóságát is, segíti a hivatkozások keresését, és hozzájárulhat a nagyobb idézettség eléréséhez is. Ezáltal motiválja az új kutatásokat és ösztönzi a tudományos együttműködést.

Mivel a DOI egyedi azonosító, megkönnyíti a hivatkozás-keresést is, amennyiben a hivatkozott irodalomjegyzékben a szerzők feltüntetik.

Az elmúlt években több szabadon hozzáférhető adatbázis is megjelent, amik a CrossRef ügynökség adatbázisára (is) építve teszik lehetővé a szakirodalom és az idézettségi adatok keresését. Ilyen például: Dimensions, Lens, 1Findr, Scilit,  Science Open,  BASE,  CORE

  • A DOI azonosítót használó folyóiratoknak nagyobb esélyük lesz bekerülni a jelentős adatbázisokba.  
  • A DOI azonosítóval a nem-szöveges digitális objektumok, például a tudományos filmek, képek, 3D modellek is olyan egyszerűen idézhetők, mint a szövegek.

Megkönnyíti az objektumok idézését és összekapcsolását egy publikációval.

Az MTA Könyvtár és Információs Központ DOI Irodája két ügynökségnél is biztosítja a DOI regisztráció lehetőségét:

  • A CrossRef ügynökségnél regisztrált DOI az azonosításon és az elérés biztosításán kívül többet is nyújt, ha a regisztráción kívül más szolgáltatásokat is igénybe vesz a partner.
  • A DataCite ügynökség elsősorban kutatási adatok azonosítására specializálódott, de más dokumentumtípusok számára is ad ki azonosítót, amik leírására a metaadat séma alkalmas.

A szolgáltatás igénybevétele együttműködési megállapodás aláírásához kötött, mely az együttműködés kereteit rögzíti az MTA KIK és a partner között. A rendszerhez csak kiadók, szerkesztőségek, intézmények csatlakozhatnak, kutatók számára a szolgáltatás nem elérhető.

A regisztrált DOI nem változtatható, nem törölhető, a kapcsolt adatok karbantartása kötelező.

További információkért kérjük vegye fel a kapcsolatot munkatársainkkal a  e-mail címen!

A szerződéskötés menete

Amennyiben úgy döntenek, hogy igénybe szeretnék venni az MTA KIK DOI regisztrációs szolgáltatását, kérjük a e-mail címre írt üzenetben megküldeni az online megjelenési felület linkjét, valamint, hogy pontosan mire szeretnének DOI azonosítót igényelni.

Ennek ismeretében a DOI iroda munkatársai áttekintik a lehetőségeket, ellenőrzik a feltételek teljesülését. Amennyiben az adatok hiányosak, vagy a technikai feltételek nem teljesülnek, hiánypótlást kérnek.

Szerződéskötést követően igényeljük a DOI prefixet az ügynökségtől, ami várhatóan 2 héten belül érkezik meg.

Az MTA KIK DOI Iroda DataCite és CrossRef tagsága révén felhatalmazott a DOI kiadására. Önnek nem kell taggá válnia, és a DOI megszerzésének költsége lényegesen alacsonyabb. A DOI-igénylés nem ingyenes, ugyanakkor az éves tagsági díjat az MTA KIK fizeti, az igénylőnek csak az azonosítók után járó költségeket kell állnia.

Az MTA KIK elkötelezett amellett, hogy a jövőben állandó hozzáférést biztosítson tartalmaihoz. Nem kell attól tartania, hogy a felhasználók elveszítik a keresés és a hozzáférés lehetőségét.

Az MTA KIK a DataCite és a CrossRef szavazó tagjaként képviseli a közösség igényeit. 

A DOI két részből áll, prefixből (előtagból) és suffixból (utótagból). A prefix a 10. karaktersorozattal kezdődik, majd a pont után számjegyek azonosítják a szervezetet/kiadót vagy folyóiratot. A suffixet, vagyis az utótagot pedig a szerkesztőségnek (a rendszerhez csatlakozó szervezetnek) kell összeállítani, egy saját hatáskörben meghatározott séma szerint.

A suffix összeállításáról elérhető egy útmutató.

Javasoljuk például az alábbihoz hasonló séma meghatározását:

  • Folyóiratok esetében:

10.12345/XY.2016.1-2.15

Ahol a 10.12345 a fix előtag, amely azonosítja a folyóiratot, XY – a folyóirat rövid elnevezése,2016 – a megjelenés éve,1-2 – a füzet száma, 15 – a cikk sorszáma a tartalomjegyzékben.

  • Könyvek esetében:

Pl. 10.12345/XY.2018

Ahol a 10.12345 a fix előtag, ami azonosítja a kiadót, XY – a kötet rövid elnevezése, 2018 – a megjelenés éve.

Ha ezt kiegészítjük még egy folyó sorszámmal, az jelölheti a fejezeteket: pl.  10.12345/XY.2018.1 ; 10.12345/XY.2018.2 stb.

Fontos, hogy a DOI-ban nem szerepelhet gondolatjel és az azonosító végén ne használjanak pontot!

Ha egy DOI-nál nem tudja, hogyan juthat el az objektumhoz, amire utal, próbálkozzon a következővel:

Ha a DOI egy olyan link, amely a https://doi.org/ előtaggal kezdődik, akkor a linkre kattintva elérhetőnek kell lennie az objektumnak.

Internetes keresőbe (keresőmotor) vagy bibliográfiakezelő szoftverbe másolva gyakran az objektumhoz vezet.

Ha a DOI nem link (pl. 10.18426/obm.6mu80tb53go0 ) a ”https://doi.org/” előtag után a böngésző címsorába (címsáv) írva eljuthat az azonosított dokumentumhoz.

Vagy próbálkozzon a DOI feloldással az alábbi oldalon: https://doi.org/

Írja be, vagy illessze be a DOI-t a szövegmezőbe és kattintson a „Submit” gombra.Ha a DOI nem található (DOI NotFound üzenetet lát) jelentheti a hibát az inaktív DOI azonosítóról a felelős DOI Regisztrációs Ügynökségnek.

Egyedi URL

A regisztráció feltétele, hogy minden azonosított objektum egyedi URL-re mutasson.

Azaz ha például könyvek esetében a kötetnek és a fejezeteknek is adnak DOI-t, akkor a kötetet és a fejezetet is el kell helyezni az interneten, egyedi URL alatt.

DOI-val azonosítható egy folyóirat főoldala, az évfolyam, a füzetszám, az egyes cikkek, de akár a cikkekben megjelenő képek, ábrák, táblázatok (stb.) is. Tehát cikkenként kell elérhetővé tenni a lapot, a lapszámonkénti publikálás nem megfelelő.

Az ideális az lenne, haminden azonosított objektum saját weboldallal, úgynevezett nyitóoldallal (ld. Your landing page) rendelkezne.

Pl.: https://doi.org/10.18655/hairatlas

http://www.kszemle.hu/tartalom/cikk.php?id=1591

  • Mit kell feltüntetni a landing page-en?
    • az azonosított objektum teljes bibliográfiai leírását,
    • a DOI-t kattintható linkként,
    • szöveges dokumentumok esetében a fulltext letöltésének lehetőségét akár nyílt hozzáféréssel, akár díjfizetés ellenében.

Pl.: Nyílt hozzáférésű cikk:  https://doi.org/10.17700/jai.2015.6.4.202

Nyílt hozzáférésű cikk (a friss számok csak előfizetéssel elérhetőek):  https://doi.org/10.18414/KSZ.2015.11.1140

  • Mi a teendő, ha nincs landing page?

Ha nem tervezik ilyen oldalak létrehozását, akkor az nagyon fontos, hogy a kiadási adatok szerepeljenek a PDF-n.

Pl.: https://doi.org/10.26801/MMO.2017.1.023

A DOI feltüntetése

A DOI-t minden kötetben/tanulmányban fel kell tüntetni (az elektronikus és a nyomtatott példányban is). A DOI-nak nincs fix, kötött helye egy kiadványban, érdemes jól látható helyen, például a kiadási adatok mellett/alatt megjeleníteni. Fontos, hogy az elektronikus példányban kattintható linkként kell elhelyezni.

  • Hogyan tudom linkként feltüntetni a DOI-t

A DOI-ból kattintható link (hivatkozás/hiperhivatkozás) a https://doi.org/ előtaggal képezhető, mely előtag megjelenítése természetesen nem kötelező.

Hipervitakozás/link létrehozása MS Word-ben:

  • Egyszerű hivatkozást úgy hozhat létre leggyorsabban az MS Word dokumentumban, hogy egy https://doi.org/ előtaggal kiegészített DOI azonosító leírása után lenyomja az ENTER vagy a SZÓKÖZ billentyűt. A program automatikusan hivatkozássá alakítja a címet, melyet a Ctrl billentyű és bal egérgomb kattintásával megnyithatunk az alapértelmezett böngészőben.

Pl.: https://doi.org/10.47273/AP.2020.20.5-25

  • Amennyiben egy szövegrészletre szeretnénk kapcsolni a hivatkozást, jelen esetben egy DOI azonosítóra,

Pl.: DOI 10.47273/AP.2020.20.5-25

akkor  a következőképpen kell eljárni:

Jelöljük ki a szövegrészt, amit hivatkozással szeretnénk ellátni. Majd jobb egérgombbal kattintva válasszuk a megjelenő lehetőségek közül a „Hiperhivatkozás…” opciót.

Ezt követően a felugró ablakban a „Megjelenő szöveg” mezőben található a kijelölt szövegrészünk. A „Cím” mezőben kell feltüntetnünk a beilleszteni kívánt linket.

Hiperhivatkozás/link szerkesztése MS Word-ben:

A hivatkozásra állva jobb egérgombbal kattintva válasszuk a megjelenő lehetőségek közül a „Hivatkozás szerkesztése…” opciót.

Reference linking kötelezettség a CrossRef-nél

A CrossRef DOI regisztráció feltétele az irodalomjegyzékekre vonatkozó ún. Reference Linking kötelezettség teljesítése. Ez azt jelenti, hogy a közlemények irodalomjegyzékében fel kell tüntetni minden olyan forrás DOI azonosítóját linkként, amit szintén a CrossRef-nél regisztráltak más kiadók (ld. CrossRef Reference linking; Crossref DOIs in reference lists and bibliographies, a DOI-ból a https://doi.org/ előtag segítségével képezhető kattintható link).

  • Hogyan lehet eleget tenni Reference linking feltételnek?

A CrossRef több keresőt is biztosít saját adatbázisához, melyek segítségével ellenőrizhető, hogy a hivatkozott irodalomjegyzékben szereplő közleményeknek van-e a CrossRef-nél regisztrált DOI azonosítója:

http://search.crossref.org/ (nagyon egyszerű, egymezős, szabadszavas kereső)

http://www.crossref.org/guestquery/ (az egyes metaadat mezőkre keresési lehetőséget biztosító, pontos találatokat eredményező kereső)

https://doi.crossref.org/simpleTextQuery  (szabadszavas kereső, akár az egész irodalomjegyzék bemásolható egy keresésbe)

Javasoljuk, hogy a szerzői útmutatóban rögzítsék, hogy a DOI-k feltüntetése az irodalomjegyzékben kötelező.

  • Miért hasznos a referenciák linkelése a kiadónak?

Az irodalomjegyzékben szereplő linkek növelik a közlemények olvasottságát, hiszen ez a kötelezettség minden CrossRef tagra vonatkozik, így a kiadványok egymásra linkelnek. A későbbiekben az ugyancsak ingyenes Cited-by szolgáltatás igénybe vételével, melynek során a teljes irodalomjegyzék is feldolgozásra kerül a regisztráció során, lehetséges egy adott tanulmányra érkezett hivatkozások lekérdezése is. A hivatkozások lekérdezésére mutató link feltüntethető például a kiadvány weboldalán.


Archiválási kötelezettség

A rendszerhez való csatlakozással a kiadók vállalják, hogy ha a közlemények online elérhetősége változik, módosítják a korábbi URL-t az újra a központi adatbázisban. Emellett a DOI-val ellátott közlemények egy példányát a megjelenést követően folyamatosan repozitóriumban archiválják (REAL repozitórium: http://real.mtak.hu), hogy ha megszűnik a honlap, ahová a DOI továbbítja az olvasókat, legyen egy másodlagos tárhely, aminek segítségével a DOI működése fenntartható. A REAL repozitórimi archiválás az MTMT-ből is elvégezhető.

Mindenképpen kérünk egy archív példányt, hiszen az MTA KIK vállalta, hogy fenntartja a DOI-k működését, ezzel tudjuk biztosítani a mindenkori online elérést.

A regisztrált DOI nem változtatható, nem törölhető, a kapcsolt adatok karbantartása kötelező.


MTMT adatrögzítés

A repozitóriumi archiválás mellett a DOI-val ellátott közlemények adatait az MTMT-ben is kérjük rögzíteni.

Adunk az MTMT-hez a szerkesztőségnek egy speciális hozzáférést,  így az is lehet egy szolgáltatás a szerzők számára, hogy ha a kiadónál publikálnak, akkor a kötet, a fejezetek vagy a cikkek adatai bekerülnek az MTMT-be.

A szerkesztőség számára ez azért lehet előnyös, mert az MTMT-be minden közlemény bekerül, később statisztikák generálhatóak a kiadványokról – valamint az MTMT-ből az adatok a pl. REAL számára átadhatók a teljes szöveggel, így egyszeri feldolgozással két vagy több adatbázisban is megjelennének a publikációk adatai (átadható a teljes szöveg egyszerre több repozitóriumba is).

CrossRef

Folyóiratok
A szolgáltatás éves díjának megállapítása a szerződéskötést megelőző évben megjelent cikkek száma alapján történik, új alapítású folyóiratok esetében a laptervben szereplő cikkek száma alapján. Amennyiben a regisztrált DOI-k száma a tárgyévben meghaladja az éves díj alapján regisztrálható azonosítók számát, a következő évben a magasabb kategória díja kerül számlázásra.

Könyvek, könyvfejezetek

DataCite

A DataCite díjszabása (https://datacite.org/feemodel.html) három összetevőből áll:

  • éves tagsági díj 2000 EUR – ezt az MTA KIK finanszírozza
  • intézményi regisztrációs díj 500 EUR / év
  • regisztrációs díj a DOI-k száma alapján:
    1-1999 DOI  0,8 EUR/db

A DOI-k regisztrációját minden objektum online megjelenését követően el kell végezni a CrossRef vagy a DataCite központi adatbázisában. A regisztráció arra alkalmas szoftverekben (pl. Open Journal Systems, Open Conference Systems) automatizálható.

A DOI-k élesítését minden objektum/kiadvány megjelenése után meg kell rendelni a e-mail címre írt üzenetben, annak az aktuálisan megjelent objektum weboldalára vagy a kiadvány/szám tartalomjegyzékére mutató URL-nek a megadásával, ahonnan az objektum elérhető, illetve az összes tanulmány megnyitható.

Az archiválást mindig akkor ellenőrizzük, amikor a következő objektum/kiadvány DOI azonosítóinak regisztrációját megrendelik. Ha ez elmarad, a szolgáltatást felfüggesztjük, a pótlásig.

A regisztrált DOI nem változtatható, nem törölhető, a kapcsolt adatok karbantartása kötelező.

Javasolt munkamenet

1. Irodalomjegyzék DOI linkekkel való ellátása.
2. DOI képzése a cikkekhez/kötethez/tanulmányokhoz és feltüntetése a PDF-en
3. A kötet online megjelentetése
4. DOI élesítésének kérése az MTA KIK-től
()
5. A közlemények felvitele az MTMT-be és archiválása a REAL repozitóriumban (http://real.mtak.hu).