A kutatásbiztonság (Research Security) az Európai Unió kutatási és innovációs politikájának kiemelt területe,
amelynek célja a nemzetközi tudományos együttműködések nyitottságának megőrzése mellett a kutatási tevékenységekhez kapcsolódó biztonsági kockázatok kezelése. Az Európai Unió alapelve, hogy a kutatásnak „amennyire lehet nyitottnak, amennyire szükséges zártnak” (as open as possible, as closed as necessary) kell lennie. Ez azt jelenti, hogy az egyetemeknek és kutatóintézeteknek egyszerre kell biztosítaniuk a tudományos szabadságot és a nemzetközi együttműködéseket, miközben megfelelő védelmet kell nyújtaniuk a kutatási eredmények, a szellemi tulajdon, az érzékeny adatok, a kritikus technológiák és infrastruktúrák számára.
A kutatásbiztonság előtérbe kerülését az elmúlt évek geopolitikai változásai, a technológiai verseny erősödése, a külföldi befolyásszerzési kísérletek, a kibertámadások számának növekedése, valamint a kettős felhasználású (dual-use) technológiák jelentőségének növekedése indokolja. Az Európai Bizottság ezért a kutatásbiztonságot nem korlátozásként, hanem kockázatalapú intézményi irányítási szemléletként értelmezi, amely támogatja a felelős nemzetközi együttműködést, a kutatási integritást és a tudományos kiválóságot. Az ajánlások kiemelik az intézményi kockázatértékelés, a kutatók képzése, a partnerátvilágítás, az adat- és kibervédelem, valamint a szellemi tulajdon védelmének fontosságát.
Az ajánlás által érintett tudományterületek
A Tanácsi ajánlás horizontális szemléletet követ, vagyis nem kizárólag meghatározott tudományterületekre vonatkozik, hanem minden olyan kutatásra alkalmazható, ahol nemzetközi együttműködés, érzékeny adatok, kritikus technológiák vagy jelentős szellemi tulajdon jelenik meg.
Az Európai Bizottság különösen magas kockázatúnak tekinti az alábbi területeket:
- Mikroelektronika, beleértve a processzorokat
- Fotonika (beleértve a nagy energiájú lézereket) technológiák
- Nagyfrekvenciás chipek
- Félvezető gyártóberendezések nagyon fejlett csomópontméretekben
- Nagy teljesítményű számítástechnika
- Felhő- és peremhálózati számítástechnika
- Adatanalitikai technológiák
- Számítógépes látás, nyelvi feldolgozás, objektumfelismerés
- Kvantumszámítástechnika
- Kvantumkriptográfia
- Kvantumkommunikáció
- Kvantumérzékelés és radar
- Genetikai módosítás technikái
- Új genomikai technikák
- Génvezérelt
- Szintetikus biológia
- Biztonságos digitális kommunikáció és összekapcsolhatóság, például RAN és nyílt RAN (rádióhozzáférési hálózat) és 6G
- Kiberbiztonsági technológiák, beleértve a kibermegfigyelést, a biztonsági és behatolásjelző rendszereket, a digitális forenzikát
- Dolgok internete és virtuális valóság
- Elosztott főkönyvi és digitális identitástechnológiák
- Irányító, navigációs és ellenőrzési technológiák, beleértve a repüléselektronikát és a tengeri helymeghatározást
- Elektrooptikai, radaros, kémiai, biológiai, sugárzási és elosztott érzékelés
- Magnetométerek, mágneses gradiométerek
- Víz alatti elektromos térerősség-érzékelők
- Gravitációs mérők és gradiométerek
Dedikált, űrközpontú technológiák, az alkatrészszinttől a rendszerszintig
Űrmegfigyelési és Föld-megfigyelési technológiák
Űrbeli pozicionálás, navigáció és időzítés (PNT)
Biztonságos kommunikáció, beleértve az alacsony Föld körüli pályán (LEO) való kapcsolódást
Meghajtási technológiák, beleértve a hiperszonikus hajtásokat és a katonai felhasználású alkatrészeket
- Dedikált, űrközpontú technológiák, az alkatrészszinttől a rendszerszintig
- Űr- és Föld-megfigyelési technológiák
- Űrbeli pozicionálás, navigáció és időzítés (PNT)
- Biztonságos kommunikáció, amely tartalmazza az alacsony Föld körüli pályán (LEO) való kapcsolódást
- Meghajtási technológiák, beleértve a hiperszonikus hajtásokat és a katonai felhasználású alkatrészeket
- Drónok és járművek (légi, szárazföldi, felszíni és víz alatti)
- Robotok és robotvezérelt precíziós rendszerek
- Exoskeletonok
- MI-vel támogatott rendszerek
- Nanotechnológiák, intelligens anyagok, fejlett kerámiaanyagok, lopakodó anyagok, biztonságos és fenntartható tervezésű anyagok
- Additív gyártás, beleértve a terepi gyártást is
- Digitálisan vezérelt mikroprecíziós gyártás és kisméretű lézeres megmunkálás/hegesztés
- Kritikus nyersanyagok kinyerésére, feldolgozására és újrahasznosítására szolgáló technológiák (beleértve a hidrometallurgiai extrakciót, a biológiai kioldást, a nanotechnológián alapuló szűrést, az elektrokémiai feldolgozást és a fekete tömeg előállítását)
Az ajánlás ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a kutatásbiztonsági kockázatok nem kizárólag a műszaki és természettudományos kutatásokat érinthetik. Társadalomtudományi, gazdaságtudományi, politikatudományi vagy területi kutatások esetében is szükség lehet kockázatértékelésre, különösen érzékeny adatok, stratégiai infrastruktúrák vagy nemzetközi együttműködések esetén.
Felhasznált főbb források
| 2021 | Global Approach to Research and Innovation – Europe’s strategy for international cooperation in a changing world | Az Európai Bizottság stratégiája, amely először fogalmazza meg a felelős nemzetközi kutatási együttműködés (Responsible Internationalisation) elvét. Kiemeli, hogy a tudományos nyitottságot össze kell hangolni az európai értékek és érdekek védelmével. | European Commission – Global Approach to Research and Innovation |
| 2022 | Tackling R&I Foreign Interference – Staff Working Document | Gyakorlati útmutató kutatóintézmények számára a külföldi befolyás, tudástranszfer-kockázatok, partnerátvilágítás és intézményi kockázatkezelés területén. | European Commission – Tackling R&I Foreign Interference |
| 2023 | European Economic Security Strategy | Közös bizottsági és főképviselői közlemény, amely az EU gazdasági biztonságának három pillérét (versenyképesség, védelem, partnerségek) határozza meg, és kiemeli a kutatásbiztonság jelentőségét. | European Economic Security Strategy |
| 2024 | Proposal for a Council Recommendation on Enhancing Research Security (COM(2024)26 final) | Az Európai Bizottság javaslata, amely elsőként fogalmaz meg közös uniós keretet a kutatásbiztonság megerősítésére. Tartalmazza a javasolt intézményi és tagállami intézkedéseket. | EUR-Lex – COM(2024)26 final |
| 2024 | Council Recommendation on Enhancing Research Security | Az Európai Unió Tanácsának hivatalosan elfogadott ajánlása. Meghatározza a kutatásbiztonság alapelveit, a kockázatalapú megközelítést, valamint ajánlásokat fogalmaz meg a tagállamok, kutatásfinanszírozók és kutatóintézmények számára. | EUR-Lex – Council Recommendation on Enhancing Research Security |
| 2025 | Research Security Monitor | Az Európai Bizottság Staff Working Documentje, amely áttekinti a tagállamok kutatásbiztonsági intézkedéseit, jó gyakorlatait és a végrehajtás előrehaladását. A dokumentum célja a tapasztalatcsere és a kutatásbiztonsági kapacitások fejlesztése. | Research Security Monitor |
