Mit jelent a nyílt hozzáférés?
A Berlini Nyilatkozat (2003) szerint a nyílt hozzáférés olyan tudományos és kulturális tartalmak szabad internetes elérhetőségét jelenti, amelyek bárki számára díjmentesen hozzáférhetők, felhasználhatók és terjeszthetők a szerző megfelelő feltüntetése mellett, valamint hosszú távú megőrzésük biztosított egy nyílt repozitóriumban. Lásd Berlini nyilatkozat.
A nyílt hozzáférés (Open Access) napjainkra a nyílt tudomány (open science) egyik alapvető pillérévé vált. Egyrészt olyan szemléletet képvisel, amely a kutatási folyamat átláthatóságát és a tudományos eredmények széles körű megosztását támogatja, másrészt olyan módszereket és gyakorlatokat foglal magában, amelyek révén a kutatási eredmények és kapcsolódó tartalmak szabadon hozzáférhetővé válnak.
Az Open Access a nyílt tudomány egyik alapvető pillére: a tudományos eredmények szabad hozzáférése elősegíti, hogy a kutatási ismeretek minél szélesebb körben elérhetők, felhasználhatók és újrahasznosíthatók legyenek. UNESCO 2021-ben elfogadott Nyílt tudományról szóló ajánlása az egyenlő hozzáférést, a tudományos együttműködést, az inkluzivitást és a tudásmegosztást a nyílt tudomány alapelvei közé emeli. Az Open Access ezáltal hozzájárul a tudományos és technológiai egyenlőtlenségek csökkentéséhez, valamint ahhoz, hogy a kutatási eredmények a társadalom szélesebb rétegei számára is hozzáférhetők legyenek. A nyílt tudomány és az Open Access közvetlenül támogatja az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak (SDG-k) megvalósítását is, hiszen a tudáshoz való szélesebb körű hozzáférés elősegítheti többek között az oktatás, az egészségügy, az innováció és a környezeti fenntarthatóság területén jelentkező globális kihívások kezelését.
Open Access utak
Gold Open Access
Folyóirati modellként: a folyóiratban megjelent cikkek a publikálás után azonnal és szabadon hozzáférhetők az olvasók számára. A kiadás költségeit jellemzően a szerző vagy annak intézménye által fizetett APC (Article Processing Charge) fedezi, bár más finanszírozási forma is lehetséges.
Szerzőként: a szerző a cikk végleges, kiadói változatát nyílt hozzáféréssel publikálja; ezért rendszerint publikációs díjat kell fizetnie, amelyet például intézményi megállapodás vagy támogatás kiválthat.
Green Open Access
Folyóirati modellként: a Green Open Access nem önálló folyóirati üzleti modell: a cikk alapvetően előfizetéses vagy hibrid folyóiratban jelenik meg, miközben a kiadó lehetővé teszi egy szerzői változat repozitóriumban vagy más nyilvános archívumban történő elhelyezését, esetenként embargó után.
Szerzőként: a szerző a cikk egy engedélyezett változatát – leggyakrabban a lektorálás utáni elfogadott kéziratot (AAM) – saját intézményi vagy tematikus repozitóriumban nyíltan hozzáférhetővé teheti, általában publikációs díj nélkül, a kiadó feltételeinek betartásával.
Diamond Open Access
Folyóirati modellként: a folyóirat minden tartalma szabadon hozzáférhető az olvasók számára. Az olvasóknak nem kell előfizetésért fizetnie, a szerzőknek pedig nem kell fizetniük a publikálásért (APC). A működés költségeit jellemzően intézmények, tudományos társaságok, kutatási szervezetek vagy más közösségi és pályázati források biztosítják.
Szerzőként: a publikálás a szerző számára díjmentes, miközben a megjelent cikk azonnal és szabadon hozzáférhető; így a szerzőnek nincs APC-fizetési kötelezettsége.
A kutatás mely szakaszaiban alkalmazható a nyílt hozzáférést?
Nyílt publikációk (Open Access Publications)
A nyílt publikációk olyan tudományos közlemények, amelyek az interneten bárki számára szabadon és térítésmentesen hozzáférhetők. A nyílt hozzáférés elősegíti a kutatási eredmények szélesebb körű terjesztését, növeli azok láthatóságát és támogatja a tudományos együttműködést.
Nyílt kutatási adatok (Open Research Data)
A nyílt kutatási adatok a kutatás során keletkezett vagy felhasznált adatállományok hozzáférhetővé tételét jelentik. Az adatok megosztása lehetővé teszi a kutatási eredmények ellenőrzését, újrafelhasználását és a további tudományos vizsgálatok támogatását, figyelembe véve a jogi, etikai és adatvédelmi szempontokat.
Nyílt módszertanok (Open Methodology)
A nyílt módszertan célja, hogy a kutatás során alkalmazott eljárások, protokollok, munkafolyamatok és elemzési módszerek nyilvánosan hozzáférhetők legyenek. Ez hozzájárul a kutatások átláthatóságához, reprodukálhatóságához és megbízhatóságához.
Nyílt szoftverek (Open Source Software)
A nyílt szoftverek olyan programok, amelyek forráskódja szabadon hozzáférhető, tanulmányozható, módosítható és továbbfejleszthető. A kutatásban alkalmazott nyílt forráskódú szoftverek elősegítik az eredmények reprodukálhatóságát és a tudományos közösségen belüli együttműködést.
Nyílt szakmai értékelés (Open Peer Review)
A nyílt szakmai értékelés a hagyományos lektorálási folyamat nyitottabb formája. Megvalósulhat például a bírálók nevének nyilvánosságra hozatalával, a bírálatok közzétételével vagy a szakmai értékelés folyamatának átláthatóbbá tételével. Célja a tudományos minőségbiztosítás átláthatóságának növelése és a szakmai párbeszéd erősítése.
Nyílt oktatási erőforrások (Open Educational Resources – OER)
A nyílt oktatási erőforrások szabadon hozzáférhető és újrafelhasználható tanulási, oktatási és kutatási anyagok. Ide tartozhatnak tankönyvek, jegyzetek, prezentációk, kurzusanyagok vagy oktatóvideók. Az OER-ek célja a tudás széles körű megosztása és az oktatáshoz való hozzáférés elősegítése.
