A kutatásbiztonság (Research Security) az Európai Unió kutatási és innovációs politikájának kiemelt területe,
amelynek célja a nemzetközi tudományos együttműködések nyitottságának megőrzése mellett a kutatási tevékenységekhez kapcsolódó biztonsági kockázatok kezelése. Az Európai Unió alapelve, hogy a kutatásnak „amennyire lehet nyitottnak, amennyire szükséges zártnak” (as open as possible, as closed as necessary) kell lennie. Ez azt jelenti, hogy az egyetemeknek és kutatóintézeteknek egyszerre kell biztosítaniuk a tudományos szabadságot és a nemzetközi együttműködéseket, miközben megfelelő védelmet kell nyújtaniuk a kutatási eredmények, a szellemi tulajdon, az érzékeny adatok, a kritikus technológiák és infrastruktúrák számára.
A kutatásbiztonság előtérbe kerülését az elmúlt évek geopolitikai változásai, a technológiai verseny erősödése, a külföldi befolyásszerzési kísérletek, a kibertámadások számának növekedése, valamint a kettős felhasználású (dual-use) technológiák jelentőségének növekedése indokolja. Az Európai Bizottság ezért a kutatásbiztonságot nem korlátozásként, hanem kockázatalapú intézményi irányítási szemléletként értelmezi, amely támogatja a felelős nemzetközi együttműködést, a kutatási integritást és a tudományos kiválóságot. Az ajánlások kiemelik az intézményi kockázatértékelés, a kutatók képzése, a partnerátvilágítás, az adat- és kibervédelem, valamint a szellemi tulajdon védelmének fontosságát.
Az ajánlás által érintett tudományterületek
A Tanácsi ajánlás horizontális szemléletet követ, vagyis nem kizárólag meghatározott tudományterületekre vonatkozik, hanem minden olyan kutatásra alkalmazható, ahol nemzetközi együttműködés, érzékeny adatok, kritikus technológiák vagy jelentős szellemi tulajdon jelenik meg. Ugyanakkor az Európai Bizottság különösen magas kockázatúnak tekinti az alábbi területeket:
- mesterséges intelligencia (AI);
- kvantumtechnológiák;
- félvezető- és mikroelektronikai kutatások;
- kiberbiztonság;
- biotechnológia, géntechnológia és szintetikus biológia;
- fejlett anyagok és nanotechnológiák;
- nukleáris technológiák;
- űrkutatás és műholdas rendszerek;
- energiatechnológiák;
- robotika és autonóm rendszerek;
- kritikus digitális infrastruktúrák;
- védelmi és kettős felhasználású (dual-use) technológiák.
Az ajánlás ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a kutatásbiztonsági kockázatok nem kizárólag a műszaki és természettudományos kutatásokat érinthetik. Társadalomtudományi, gazdaságtudományi, politikatudományi vagy területi kutatások esetében is szükség lehet kockázatértékelésre, különösen érzékeny adatok, stratégiai infrastruktúrák vagy nemzetközi együttműködések esetén.
Felhasznált főbb források
| 2021 | Global Approach to Research and Innovation – Europe’s strategy for international cooperation in a changing world | Az Európai Bizottság stratégiája, amely először fogalmazza meg a felelős nemzetközi kutatási együttműködés (Responsible Internationalisation) elvét. Kiemeli, hogy a tudományos nyitottságot össze kell hangolni az európai értékek és érdekek védelmével. | European Commission – Global Approach to Research and Innovation |
| 2022 | Tackling R&I Foreign Interference – Staff Working Document | Gyakorlati útmutató kutatóintézmények számára a külföldi befolyás, tudástranszfer-kockázatok, partnerátvilágítás és intézményi kockázatkezelés területén. | European Commission – Tackling R&I Foreign Interference |
| 2023 | European Economic Security Strategy | Közös bizottsági és főképviselői közlemény, amely az EU gazdasági biztonságának három pillérét (versenyképesség, védelem, partnerségek) határozza meg, és kiemeli a kutatásbiztonság jelentőségét. | European Economic Security Strategy |
| 2024 | Proposal for a Council Recommendation on Enhancing Research Security (COM(2024)26 final) | Az Európai Bizottság javaslata, amely elsőként fogalmaz meg közös uniós keretet a kutatásbiztonság megerősítésére. Tartalmazza a javasolt intézményi és tagállami intézkedéseket. | EUR-Lex – COM(2024)26 final |
| 2024 | Council Recommendation on Enhancing Research Security | Az Európai Unió Tanácsának hivatalosan elfogadott ajánlása. Meghatározza a kutatásbiztonság alapelveit, a kockázatalapú megközelítést, valamint ajánlásokat fogalmaz meg a tagállamok, kutatásfinanszírozók és kutatóintézmények számára. | EUR-Lex – Council Recommendation on Enhancing Research Security |
| 2025 | Research Security Monitor | Az Európai Bizottság Staff Working Documentje, amely áttekinti a tagállamok kutatásbiztonsági intézkedéseit, jó gyakorlatait és a végrehajtás előrehaladását. A dokumentum célja a tapasztalatcsere és a kutatásbiztonsági kapacitások fejlesztése. | Research Security Monitor |
